Veszélyben a jövő mérnökei?
Nemrégiben került napvilágra az Együtt a Jövő Mérnökeiért szövetség legfrissebb elemzése, miszerint a 2020-as felvételizők eléggé hiányos szaktudással jelentkeztek a műszaki képzésekre, ami hosszú távon rossz jövőt mutat az egész magyar gazdaság számára.
Mi lehet az oka?
Most biztosan sokan gondolnak arra, hogy a COVID-19 okozta online oktatás és az ebből adódó körülmények a felelősek érte, hiszen ezt nagyon jól rá lehet húzni most szinte mindenre. A helyzet az, hogy ez nem így van. Az EJMSZ kijelentése 10 évvel ezelőtt is teljesen helytálló lett volna, sőt szinte bármelyik elmúlt évben. Az egyetemek az alacsony színvonalra úgy válaszolnak, hogy lejjebb viszik a bekerülési pontszámokat (300 pont alá).
Amikor én felvételiztem a műszaki egyetemre (2006), már akkor is eléggé alacsonyak voltak a ponthatárok, és nem volt nehéz bekerülni. Az egyetemek már régóta ezt csinálják, hiszen nekik az a fontos, hogy meglegyen a létszám, és majd idővel aki nem oda való, úgyis lemorzsolódik.
Az elmúlt időszak valóban nehéz volt a diákoknak, mert az amúgy is alacsony színvonalú programozás oktatás az online képzésben még silányabbá vált, sőt teljesen csődöt mondott. Azok a diákok, akik komolyan szerették volna venni a felkészülést, nekik is jóval nehezebb dolguk volt, és akik megtehették, kénytelenek voltak külső segítséget is igénybe venni.
Jelenleg a közoktatás nem készíti fel a diákokat az egyetemi követelményekre, főleg nem az emelt szintű érettségire – véli Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke.
Forrás: hvg.hu
A lényeg az, hogy a jövő informatikusai nagyon hiányos tudással kerültek be ismét az egyetemekre, ami nagyon nagy baj. Hiába voltak a korábbi évek szigorításai, miszerint nyelvvizsga és emelt szintű érettségi szükséges a sikeres felvételihez, az alacsony ponthatárok a rendszer kiskapui lettek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a több száz fős elsőéves hallgatóból év végére már csak a fele, második év végére pedig a negyede marad meg. Azok aránya, akik időben elvégzik a műszaki szakot, körülbelül 1 százalék. Felteszem a költői kérdést, hogy ennek vajon mi értelme van?
Nézzük a számokat!
A ketszintu.hu weboldalról letölthetőek a 2020. május – június időszakban megrendezett emelt szintű informatika érettségi eredményei. Nagyítóm alatt kizárólag a programozás feladat pontszámait vizsgálom.
A letöltött csv fájl szerint idén a 4523 vizsgázó közül:
- 642 diák 0 pontot,
- 366 diák 1 pontot,
- 233 diák 2 pontot,
- 166 diák 3 pontot
szerzett a Meteorológiai jelentés című programozás feladat 45 pontjából. Azon diákok száma, akik 10 pontot vagy annál kevesebbet kaptak összesen 2062 (!!!). Dicséretes azonban, hogy 512 diák 40 vagy annál több pontot szerzett, ezzel jeles emelt szintű informatika érettségit téve.
A számokból is jól látszik, hogy a jelentkezők 11 százalékáról mondható el, hogy tudnak programozni, és nekik valóban a mérnöki szakokon a helyük. Jó, ez a szám azért magasabb egy kicsit, hiszen biztosan voltak olyanok is, akiknek nem jutott elegendő idő, vagy más egyéb körülmény miatt szereztek kevesebb pontszámot.
Ha már kutakodtam, akkor megnéztem a 2019. május – június időszakban rögzített adatokat is. Összesen 2616 emelt informatikai érettségizőből 1017 diák szerzett 10 pontot vagy annál kevesebbet (397 diák 0 pontot, 162 diák 1 pontot, 92 diák 2 pontot és 64 diák 3 pontot), viszont 489 diák szerzett 40 vagy annál több pontszámot.
A tavalyi számok alapján kb. 19 százalék teljesített kiemelkedően az idei 11 százalékhoz képest, és 38 százalék eredménye volt elfogadhatatlan az idei 45 százalékhoz képest.
A fenti számok is egyértelműen alátámasztják az EJMSZ aggodalmait.
Mi lehet a megoldás?
Első körben a középiskolákat és a tanárokat kellene úgy felkészíteni, hogy képesek legyenek magas szintű informatika oktatást biztosítani, így a diákok és a magyar gazdaság jövőjét is fényesebbé tennék.
„Nincsenek jól felszerelt hallgatói laborok, rohamosan öregszenek az oktatók, és ma már szinte generációk hiányoznak a tanári gárdából.”
Forrás: Ábrahám László, hvg.hu
Addig is, amíg ez központilag megjavul (szerintem ez hosszú évek alatt sikerülhet), érdemes a szülőknek olyan magántanárokat keresni a gyermekeik számára, akik képesek felkészíteni őket az emelt szintű informatika érettségire. Sajnos jobb megoldás nincs, de így biztosítható, hogy a jövő mérnökei szeressék a szakmájukat, naprakész szaktudást kapjanak, és olyan munkaerő válhasson belőlük, amire szilárdan építhetnek a magyar és külföldi beruházó vállalatok egyaránt.
Ez egy olyan befektetés, ami nem most, hanem a jövőben kamatozik majd.
„Az EJMSZ elnöke szerint még nincs veszve minden. A vezető sarkallja a középiskolákat, hogy alakítsanak ki szoros kapcsolatokat a környezetükben, megyéjükben működő nagyvállalatokkal, amelyeknél a műszaki szaktudás kiemelt szerephez jut. A velük való őszinte kommunikáció, jobb együttműködés segíthet abban, hogy a fiatalok felismerjék, mi mindent adhat majd nekik a műszaki felsőoktatás, és ennek révén egyre többen válasszanak mérnöki pályákat maguknak.”
Forrás: hvg.hu
A javaslat nem rossz, de nem mindenki tud élni vele, és a cégek többségének sincs ideje a betanításra és az oktatásra. Az pedig nem jelent semmit, ha egy magas szintű programozó tanítja a fiatalokat, mert akinek nincsenek meg a tanári képességei, hiába tudja az anyagot, ha nem tudja úgy átadni, hogy a kezdők számára is érthető legyen.
Éppen ezért mindenképp javasolom a fenti lehetőség mellett is olyan magántanár keresését, aki képes úgy tanítani a programozást, hogy az bárki számára érthető legyen!
Aki szeretne megtanulni magabiztosan programozni, az keressen bizalommal!
A hvg.hu teljes cikke itt olvasható.