C programozási nyelv, C programozás oktatás kezdőknek
Kérdésed van? +36 70 410 1763 info@c-programozas.hu

A géptermi vagy az online vizsga a nehezebb?

2020 számtalan új dolgot hozott a műszaki egyetemre járó diákoknak, de talán az egyik legérdekesebb helyzet az online vizsgázás. Már van elég tapasztalatunk a dologról ahhoz, hogy véleményt lehessen formálni róla, és észrevegyük a jó és rossz tulajdonságait. A cikkben leírtak nem feltétlenül igazak az összes műszaki egyetemre, de amelyeken én tanítok, azokon így zajlott és zajlik jelenleg a vizsgáztatás.

Milyen is volt egy géptermi vizsga?

Talán még emlékszünk arra, hogy ott állunk a gépterem előtt, és várjuk, mikor érkezik meg a vizsgáztató tanár és izgulunk, hogy milyen feladatot kapunk majd. Minden perc örökkévalóságnak tűnik, és a szívünk a torkunkban dobog. Amikor aztán megjön a tanár és kinyitja a gépterem ajtaját, akkor mindenki a számára legértékesebb helyeket foglalja el, de általában a hátsó sorok a legkelendőbbek (pedig az első sorokból lehet a legkönnyebben puskázni, hiszen a tanár mindig hátra figyel). Amikor aztán a tanár kiosztja a vizsgalapot, akkor indul a hajrá és minden tőlünk telhető trükköt kipróbálunk, és addig próbálkozunk, amíg valahogy meg nem születik a kívánt eredmény. A vizsgafeladat egy összetett feladat, amit ha minél magasabb szintig dolgozunk ki, annál jobb jegyet kapunk. Javításánál pedig könnyen kimagyarázható volt, ha valamit elírtunk és volt lehetőségünk ott helyben még korrigálni a hibáinkat (persze ez erősen tanárfüggő volt, de azért gyakran előfordult).

Azok a régi szép idők… Persze nem volt könnyűnek nevezhető a géptermi vizsga, de volt neki egy feelingje, amit lehetett szeretni. A vizsgára való felkészülés sem volt olyan könnyű, de az biztosan kijelenthető, hogy kevésbé alapos tudással is viszonylag könnyen teljesíthető volt (persze azért némi szerencse is kellett hozzá).

Milyen egy online vizsga?

Az egész otthonról zajlik, és a hangulata is teljesen más. Az adrenalin persze az online vizsgán is túltenghet, de nem ez a jellemző. A vizsgafeladat nem egy nagy feladat, hanem öt kicsi, melyekből a sikeresen megoldottak száma adja a vizsgajegyet. Nem kell teljes programot írni, helyette öt különböző témakörből kell bizonyítni. Gyakori a függvényírás, például egy előre megadott függvény befejezése, de néha előfordul kisebb programírás is. A vizsga végeztével a jegy szinte azonnal ismert, javítási lehetőség nincs. A program eldönti, hogy hányast érdemel az adott teljesítmény. Személytelen az egész.

A felkészülés sokkal nehezebb egy ilyen vizsgára, mert minden témakörrel alaposan tisztában kell lenni, és ami a géptermi vizsgán megúszható volt, az online vizsgán esélytelen. Sokkal nehezebb ugyanazon szintre teljesíteni a kétféle vizsgát.

Miért?

  • Öt különböző feladatot kell értelmezni, ami ötször több idő.
  • Egy előre megírt függvényt kell folytatni, ami sokkal nehezebb feladat, mintha mi írnánk a függvényt, vagy éppen teljesen kihagynánk a megoldásból. Sok hallgatónak sokkal nehezebb így programot írni, mert nem látják át az egészet.
  • A kód tesztelését a program végzi, és a sejtelmes hibaüzenetekből sokkal nehezebb rájönni a hibákra, mint amit a fordítóprogramoktól megszokhattunk.
  • Az újdonság ereje miatt sokkal hamarabb elrontható a kód, nagyobb a hibalehetőség is.
  • Az online előadások és oktatás miatt a tapasztalatok szerint a hallgatóknak kevésbé világos a tananyag, és nem tudják átültetni azt a gyakorlatba. Néhány egyetemen az online oktatás színvonala sajnos nem elegendő az online vizsga elégséges szintig történő teljesítéséhez.

Összességében kijelenthető, hogy amíg a géptermi vizsgákon olyan diákok is jó eséllyel indultak, akik kevésbé készültek fel a tananyagból, az online vizsgákon nekik sajnos semmi esélyük. Nagyon alaposan és sokrétűen kell tanulni és programozni ahhoz, hogy egy ilyen vizsga hatékonyan teljesíthető legyen.

Mennyire igazságos az online vizsgáztatás?

Természetesen mindig vannak kivételek, és akadnak olyan diákok, akiknek ez a fajta vizsgázási mód jobban kedvez. Sajnos a csalásra is sokkal több lehetőség kínálkozik, hiába tesznek meg mindent a vizsgáztató tanárok, azért nem lehet kifogni a hallgatók kreativitásán. Így máris felmerül a kérdés, hogy ez így mennyire igazságos az olyan diákokkal szemben, akik az egész félévet keményen végigtanulják, és olyan feladatot kapnak, ami éppen kifog rajtuk, vagy egy apró hiba miatt nem fogadja el a program a kódjukat. A géptermi vizsgázás során ők sokszor megkapták a jobb jegyet, hiszen a javító tanárok látták a kód összeszedettségét és az apró hibát, amit esetleg a javítás során helyben korrigálhattak.

Az online vizsga talán azért is lehet jobb sokak számára, mert ha a géptermi vizsgán mondjuk a bináris fákról szólt a teljes feladat és azzal a témakörrel a hallgató hadilábon állt, akkor elfelejthette a sikeres vizsgát, míg az online számonkérésen további 4 témakörből választhat, amelyekből ha legalább kettőt sikeresen megold, akkor megvan a tárgya. Nyílván azért azt a két témakört is nagyon alaposan kell ismernie ahhoz, hogy a feladatot elfogadható szintig megoldhassa.

Természetesen vannak előnyei és hátrányai az ilyen vizsgáztatásnak, és mivel nem vagyunk egyformák, mindenkire más hatással van. Van, akinek könnyebb, de van, akinek sokkal nehezebb. Mit lehet ezzel tenni?

Alaposan kell felkészülni

Az alapos felkészüléshez olyan feladatokat kell gyakorolni, amik változatosak és segítenek felkészülni az online vizsga megpróbáltatásaira. A Programozz Te is mesterfokon! munkafüzeteimet úgy állítottam össze, hogy sikerrel teljesíthető legyen a géptermi és az online vizsga egyaránt. A bennük szereplő feladatok, ellenőrző kérdések, feleletválasztós tesztek és keresztrejtvények gondoskodnak arról, hogy az egyes témakörök elsajátítása a lehető legalaposabban legyen, ezzel olyan tudást biztosítva, amivel kitűnően fejlesztheted a problémamegoldó képességed, amire az ilyen vizsgahelyzetekben a legjobban támaszkodhatsz.